Történet

Mindig, minden változik. Néha jó, néha rossz irányba. Néha tehettünk volna ellene, de van, hogy nem.
De a jövőre kell koncentrálni, hogy lehetőleg legközelebb jó irányba változzanak a dolgok.
Hogy ez mennyire egyszerű, vagy mennyire nem? Na igen...

Mi is volt akkor kérem szépen?
Semmi! A semmi volt ott!
Majd volt egy izé, mi belém is valamit oltott.

Mi az, ami változott? Mi az, ami maradt?
Mi az, ami más lett X idő alatt?
Valami! Valami változott,
és sok minden jobb lett, annyit mondhatok!

Konkrét lett a hogyishívják, világos a sötét,
levetette bolyhos göncét, s felvette ünnepi kosztümét
az árny, mert tudta, jön a dínomdánom.
Felemelte őt az ég, két hatalmas angyalszárnyon.

Majd jött egy dolog. Egy amolyan akármi,
és hiába próbált új szárnyat találni.
Zuhanni kezdett, s ha már kezdett, földet is ért.
Egy angyalt rántott magával, de mond meg! Miért?

Hogy mi a válasz? Válasz az van,
de nem tudom, vagy nem akarom tudni.
De most már kéne valahogy egyről a kettőre jutni.

Hm... Talán van még valami.
Egy apró óriás, nem titkolt titok, mi semmiség.
Semmi dolgom most már, csak bátrabbnak kéne lenni még.

2008. 09. 09. 00:27

» Történet a Poet.hu-n

Megosztás/Mentés

Bolond szemek

Ezt a verset msn-re terveztem személyes üzenetként. De túl hosszú lett. Így csak az első két sor került ki.

Egyik szemem sír, a másik nevet,
mert a sírás megnevettetett.
Most mindkét szemem könnyezik.
Az egyik a bútól, a másik az örömtől,
mert szomorúvá tesz, mikor az öröm dörömböl.

2008.09.07. 21:15

Megosztás/Mentés

Az új korszak

Mi az, amit a legjobban szeretsz? Ami megnyugtat, amikor reménytelennek tűnik az élet. Amikor a káoszban elveszve keresed a kiutat, de nem leled. Mert azok, akiknek melletted kéne állni, ők azok, akiktől menekülsz. Számomra ez a csend volt. Az este, amikor mindenki alszik. Amikor csak magam vagyok, és nappal bármi is történt, valahogy már semmi sem számít. Éjszaka jól lehet gondolkozni. Minden zavaró tényezőtől mentesen. Talán csak az utcán üvöltöző vandálok, részegek és bolondok törik meg a csendet. De az nem számít, mert hozzá tartozik már a világhoz.

Megosztás/Mentés

Jövőkép

Valahonnan mindig előkerülnek régi versek. Íme egy kicsit több, mint 2 évvel ezelőtti.

Tombol egy vihar, mi elmossa a szennyet,
s nem hagy hátra mást, mint rendet.
Eljön egy új nap, mi nem tudni, hogy mit hoz.
Nem tudni, hogy dédelget, átölel, vagy kínoz.

Kérdem én, vajon mit hoz majd a holnap?
Tán egy embert vagy egy tárgyat?
Tán egy érzést vagy egy vágyat?
Füves pusztát, puha ágyat?
Kemény zenét vagy lágyat, mely mámorba taszít?
Esetleg szenvedéllyel telit, mi szinte megvadít?

Hogy mi lesz, azt sűrű köd fedi.
Ami van, azt nem hisszük el.
Ami volt, próbáljuk feledni,
és nem akarunk mást, mint valakit szeretni.

Nem akarunk mást, mint békét, csendet és csodát.
Erős lelket, mi magában teremti meg pompás otthonát.
Összhangot test és lélek között.
Légy te a vadász és ne az üldözött!

Felejtsd a magányt, mert előtted a válasz.
Magány vagy élet, de te kell, hogy válassz.
Ne gondolkozz tovább, hisz füledbe súgtam. Tudod, mit kell tenned.
Mindig van, ki szeret. Csak észre kell venned.

2008.03.18. 00:43

Megosztás/Mentés

Egy programozó dala

Vicces kedvemben voltam. Így megörökítettem az utókornak kockaságom.

Na de ha már itt vagyok, itt, ahol oly rég jártam.
Itt, hol a verseim a világnak szántam.
S majd elfeledtem, be nem tértem újra,
mert egy hang - „programozz” - súgta.

Most újra Rimelek. Ajkam újra verset ont.
Susognak a fák, repül egy veréb.
Miért tanulnék ASP-t ha PHP is elég?

Dinamikus oldalak, oh micsoda tökéj.
Micsoda ötletek.
Örülök, hogy itt lehetek én is köztetek

De csitt.... mit hallanak bot füleim.
Az erdő mélyén, hol a Javascript az úr,
hol az AJAX orrú kicsi kóder a könyveiben túr.

Igen. Hallom a hangot.
Azt súgja tanulj! Használd az agyad.
S kérdezz csak akkor, ha gondolkodtál,
de a megoldást mégsem tudod magad.

A világ halad. S mi lassan elveszünk.
Reggel, délben, és este is programot tervezünk.
A kódok teremnek, mint fán az alma.
Ide az összes progos könyvet élve vagy halva!!

2007.11.26. 21:49

Megosztás/Mentés

Vérszívók

Kissé elkeseredett állapotban írt vers.

Este van. Odakint alszanak a fák.
Ám a csend mögött még dúlnak nagy csaták.
A nyugalom szigete álom csupán. Nem más, mint képzelet.
Vérszomjas szúnyogok szívják vörös véredet.

Az utolsó cseppig szívja véred, innen nincs kiút.
Fájdalom, de elvesztetted ezt a háborút.
Maradt az emlék, s csak volt az élet.
Így ért véget a boldog, szomorú léted.

2007.05.11. 10:19

Megosztás/Mentés

Írni kell

Rögtönzött vers egy fórumhozzászólásra és egyben versre.

Mit látnak szemeim? Egy újabb vers terem.
Egy újabb vers, egy újabb gondolat.
Hát ideje volna már nekem is költenem,
de nem pénzt, és nem tojásokat.

Toll,papír... más nem is kell.
A vers önmagát szüli.
Nappal vagy éjjel, az nem érdekel.
A költőt a vers mi élteti.

2007.03.23. 23:48

Megosztás/Mentés

Falfesték

Bármiről lehet írni. És szinte bármiből ki lehet hozni szépet is.
Nem mondom, hogy ez szép, de azért a falfestékhez képest nem rossz.

A falon festék oly szépen mutat.
De szétfolyik hamar, mert túl nagy a huzat.
Lefestem újra, és újra tündököl,
mert nem vagyok olyan, ki ilyenen tököl.

2007.01.11. 16:30

Megosztás/Mentés

Szabályok nélkül

A versekben a régi, megszokott szabályokat sosem szerettem. Így nem is mindig alkalmaztam őket. Mert az bekorlátozza az embert. És nem tud a mondani valóra koncentrálni eléggé.

Csak írom a rímeket. Itt nincsenek szabályok.
Más egy rendszert, de én csak káoszt látok.
Látom a zűrzavart, mi egykor rendszer volt talán,
s elkezdtünk élni a élet sötét oldalán.

2007.01.11. 20:38

Egyébként ez egy rögtönzött vers volt.

Megosztás/Mentés

Ünnep

Sokan félreértelmezik az ünnep fogalmát. Szinte hihetetlen, ahogy görcsölnek azon, hogy minden ajándékot megvegyenek. Miközben a hátuk közepére sem kívánják az egészet. Vigyorognak, és mindenféle boldogat kívánnak. Majd csak annyit mondanak: Na ezen is túl vagyok.
Nos, az ünnep nem ez. Akkor mi? Csak olvasd tovább, és megtudod.

Az ünnep nem a pénz. Nem a kívánság, és nem a tett!
Az ünnep az, ha őszintén, s nem szokásból jön a szeretet.
A szívedben érzed, és magad sem érted.
Nem egy Földi érzés, ha szeretnek téged.

Megosztás/Mentés