zene

Én vagyok egyedül
csak az, aki hegedül.
De feszül a húr
s egyszer elszakad.

A brácsa zengi
majd tovább dalát,
de hamarosan húrja
neki sem marad.

Kipp-kopp, kipp-kopp,
jőnek a titkok.
Kétszínű dobverő
veri a húrt.

Hipp-hopp, hipp-hopp,
van zene itt-ott.
Mi volt előtte,
hangja mélybe hullt.

Jön a gordonka.
Tuti jól nyomja!
Basszuserővel
oda-odahat.

De visszhangként
zúdul vissza rá
lám minden
elzengett pillanat.

Feltör a mélyből
egy újabb szólam.
Nagybőgő bőgi
az ő szavát.

Süket füleknek
nyögi a békét,
ifjan fésüli ősz haját.

2012. augusztus 24. 18:08

Ez a ritmus...
...nem a régi.
Nem az, ami volt,
hiába érzi

a szív,

hogy ott van
és még szól a dal.
Van ezer gondolat,
mi felkavar.

Zavaros a víz,
az elme se tiszta.
Keresem önmagamat
össze-vissza.

De hallom...
Talán a dal szól?
Dehogy, ember!
Csak ébren alszol.

Pedig ott van!
Még érzem én.
A remény dallama
az én zeném.

2012. február 5. 23:32

Legyen ez a mai nyugtatónk! Volt egy élő koncert felvétel is, de azon a háttérben táncosok ugráltak. Szerintem ez pont az a zene, amit becsukott szemmel, hátradőlve kell hallgatni.

Mostanában kevés az igazi tartalom. Gondolhatja mindenki, jobb híján videókat osztok meg. És nem is tévedne sokat. Viszont csak azokat osztom meg, amik valamiért megfognak. Ilyen a következő videó is. Az előzőhöz képest egészen más stílus. Csak zene, szöveg nélkül. De ezt el is rontaná talán, ha valaki melléénekelne.

Erre mondom én, hogy egyszerű és nagyszerű. Elég könnyed. Egyszerű szöveg, egyszerű mondanivaló. Alexander Rybak-tól már tettem közzé videót. Azóta is tetszik a stílusa.

Ez egy marhajó szám az Alma együttestől. Ha nincs is szülinapom, vagy ha van, de nincs jó kedvem, ettől az lesz. Tessék hallgatni :D, mert ma van a szülinapom!

Dübörög a dallam, játssza az Istent,
és saját képére megteremt.
Újszülöttként, hangos létben a csend
már semmit sem jelent.

Lenéz rám, s én rá feltekintek.
Szinte látom, ahogy legyint.
Nem tudod te, hogy kell élni
a ritmusangyalok szerint.

S én káromlom a dallamot, mert magamra
mer hagyni, ha ínséges napok jőnek el.
Mégis ott van mindig, ha nem is látom,
hogy lelakatolt szívek zárját törje fel.

Mi ez a hang itt? Mi ez a ritmus?
Mi simogatja bot fülem?
Tudod te is, - szól a dallam - hogy
semmi sem vagy nélkülem.

Nem vagyok, ó, nem vagyok semmi!
Csak egy üres fejű huligán a gáton.
És lehet, hogy elvesztem, de mégis
otthon vagyok, mert ez az én világom.

2010.06.25. - 20:49

» Mindenható dallamok a Poet.hu-n

A dallamok harcának mezején
összecsap a csend és a hang.
Együtt zenélünk csak te meg én.
Szólt a Yin és a Yang.

2010.06.06. 18:07

» A Yin és a Yang a Poet.hu-n

Újabb év, újabb eurovízió és újabb megdöbbenés, hogy lemaradtam róla. Ma kellett megtudnom, hogy megint van ez a verseny. Vagyis volt, mert már vége. A győztes pedig Németország volt Lena Meyer-nek köszönhetően Satellite című számával. Rögtön rá is kerestem egy videóra. És azt hiszem megérdemelte a győzelmet. Jó kis pörgős szám.

A versenyen az előadása pedig az eschungary.hu oldalon megtekinthető. Ugyanaz a szám csak a színpadon. Azért legközelebb remélem nem a verseny után tudom meg, hogy volt. :)

Tudom, tudom. Ez a videó már mindenhol fent van a neten. De aki ennyire jó, ilyen fiatalon, azt nem lehet eleget reklámozni. Nem beszélve arról, hogy itt a blogon csupa érdekes, szép és hasznos bejegyzéseket gyűjtök. És Greyson Chance előadása ebbe a kategóriába tökéletesen beleillik. Bár többnyire saját munkákat teszek közzé, azt megígérhetem, énekelni nem fogtok látni a közeljövőben. Sőt, valószínű soha :)