Minden kedves barátomnak ezúton szeretnék boldog, meghítt, szeretettel teli, kellemes, nyugodt, vidám, áldott, békés kellemes, békés.... őőő... ja, hogy ezt már mondtam?
Na fussunk neki még egyszer!
Boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívá... ez se az igazi.
De hát ez így nem mehet tovább!! Karácsony van. Ilyenkor muszáj kívánni. Igaz? Vagy nem igaz?
Már nem először fejtettem ki véleményemet erről. És évről évre valamely fórumon, vagy kisebb társaságban, akár csak egy személynek hangot adok ellenszenvemnek, ami a kötelező kívánságokat illeti. Ez így idén sem lesz másképp.
Kinek, mit jelent a karácsony?
Boldogságot, szeretetet, törődést? Tényleg van még ember, akinek ez az egy alkalom ezeket az érzéseket váltja ki magából?
Ajándékozást?
Ez egy kicsit hihetőbb. Akár van pénz, akár nincs, ilyenkor zsúfolásig vannak az üzletek. Az emberek stresszelnek.
Úr Isten, mit vegyek anyunak, tesónak, szomszédnéninek...? Nyakamon az ünnepek, és még a süteményhez se vettem meg a hozzávalókat. Hogy hívok vendégeket? Vajon a világos, vagy a sötét plazma tévét vegyem meg drága kicsi fiacskámnak?
Na ki ismer magára?
Természetesen aki ezt a blogot olvassa, biztos vagyok benne, hogy kivétel. És vagy tényleg őszintén érzi a karácsonyi varázst, vagy őszintén nem érzi, és nem is játssza meg magát.
Karácsonyellenes lennék? Nem! Erről szó sincs. Csak a megjátszások ellen vagyok. Ilyenkor az ünnepekkor a legtöbb dolgozó embernek is van pár szabadnapja. Természetes, hogy kihasználják, együtt töltik. Ha valaki össze tud szedni egy jó társaságot, vagy eleve adott neki, mert a környezetében csupa jó fej, szeretni való emberforma leledzik, érezze jól magát! Bulizzon, használja ki az időt, és lehetőséget, és ürügyet, ha valakinek az kell a bulizásra. Hisz karácsony van. Ilyenkor az is megengedheti magának, aki máskor nem. De egyeseknél túl sok a szó. A felesleges szó, és vég nélküli kívánságáradat. Mindenkinek, mindenféle "legekig" fokozott gondolata támad érdekes módon ilyenkor. Bár ezt megcáfolnám. Pusztán csak kényszert éreznek arra, hogy bekapcsolódjanak a játékba. Beálljanak a sorba.
Én azt javaslom, aki teheti, ne ( csak ) beszéljen. Cselekedjen. Érezze jól magát, és érje el, hogy más is jól érezze magát. Mert az mindig jó, nem csak karácsonykor. Nem csak szilveszterkor. Különösebb ok sem kell hozzá. De ha már karácsony, és kívánni kell valamit, akkor én is kívánok. Pontosan azt, amit magamnak is kívánnék, mert az egészen biztos, hogy őszinte, és másnak is bátran kívánom.
Változatos, érdekes napot! Az unalomnál, monoton egyhangú napnál nincs rosszabb. vagyis nyilván van, de elég rossz ez is.
Sok szerencsét! A szerencse minden nap jól jön.
Emlékezetes napokat. Valamit, ami kimozdít a hétköznapokból. És amitől tényleg másnak lehet érezni a napot. Nem csak a naptárban szereplő ünnepnap jelöléstől.
És végül szép álmokat, amik valóra válnak! Mert valóra válhatnak, amennyiben nem egy fogtündérrel szeretnénk pókerezni az északi sarkon a Mikulás házában. És ha egy álmot eléggé valóra szeretnénk váltani, és eléggé elhisszük, hogy lehetséges, és természetesen teszünk is érte legalább egy kicsit, hogy valóra váljon, akkor valóra válik. Legyen tehát ez az én kívánságom mindenki felé.
És persze további szép napot :)