Szirén éneke

Körülvesz a világ minden mocska, bája.
Szomorú és vidám dalok örökös vitája
fojtogat álnokul. De mondd, mivé fajul?
Lesz-e, mikor eső helyett is sziréna hull?

És mire vágyom? Kell-e a pompa?
Kell-e a béke, a szép világ,
vagy dobjak egy voksot a mocsokra,
mert neki elhiszem szavát?

Csábító a szépség, mint szirén éneke.
Nem is ember az, ki nem szeret bele.
Ez a dallam pont olyan. Pont olyan, mit vártam.
Ám a szépség sosem jár egyes egymagában.

Mindennek ára van és gyakran nem is kevés.
Az ingyen csak egy szirén szédítő szava.
Egyetlen csók csinos homlokára és
biztos, hogy aztán sosem jutsz haza.

Nem feledem. Körülvesz a világ minden mocska, bája.
Ha bedőlök a mocsoknak, az nem a báj hibája,
hisz ő is ugyanúgy dalol. Zengi énekét,
csak nem olyan feltűnően tolja arcát eléd.

2010.03.19. - 23:04

» Szirén éneke a Poet.hu-n