Smallville - Kiszámíthatóan és érdekesen unalmasan

A régi szép idők
Annak idején, amikor először láttam a Superman című filmet a TV-ben, mikor egy csodás napon kódolatlan HBO volt, azonnal beleszerettem a sztoriba. Megnéztem az összes részét lassan. Többször is. De hát a végtelenségig nem lehetett folytatni a filmet. Viszont jött a sorozat. "Lois és Clark - Superman legújabb kalandjai" címmel. Arra már nem is emlékszem, hogy melyik csatorna kezdte. De egy idő után annak is vége lett. Sajnáltam.

Ám jött a Smalville című sorozat, ahol bemutatják Superman előéletét. Ahogy felnőtt. Kicsit összezavart, mert a film, az L&C sorozat és a Smallville sorozat nem éppen függenek össze. Például, hogy Lois és Clark már iskolás koruk óta ismerték egymást a Smallville-ben. Tudtommal ez se a filmben, se L&C-ben nem volt így. Bár az eddig történtek alapján simán el tudnám képzelni, hogy egyszer csak elfelejtik egymást valami hupilila Kriptonit miatt. Hisz már lassan szivárványt lehet összeállítani az eddig felbukkant meteorit színekből, amik közül mindegyik másképp hat hősünkre.

De mégsem erről szeretnék írni most. Én szeretem a Sci-fi -ket. Pláne, ami szuperhősökről szól. Ráadásul egy gyerekkori kedvencről, Superman-ről. Az első évad izgalmas volt. Mindig vártam, mikor jelentkezik új képessége Clark-nak. De ahogy jött egyre több évad, egyre inkább feltűntek a sablonok. A "csapkodom az ajtókat és akárhányszor bemegy valaki a kávézóba, mindig valaki dühösen szembejön kifelé, hogy meg lehessen kérdezni: Ennek meg mi baja?" -hoz hasonló sablonok miatt hagytam abba a barátok közt követését is. És most kénytelen voltam rájönni, hogy egy szuperhősös sorozatban is rejtőzik némi barátok közt. Ha nem is szó szerint.

Mire is gondolok?
Elgondolkodott már valaki azon, mi a bánatnak kell strandlabdásat játszani minden alkalommal a rosszfiúkkal?

Valahányszor Clark elkap egy őrültet, vagy bűnözőt, mindig elkapja, és elhajítja 10 méterre. Természetesen ilyenkor mindig eszméletét veszti az illető. És a megmentés letudva. Persze csak az után, hogy az őrült meteorfertőzött jól meglökte az ártatlan áldozatot, aki teljesen véletlenül beverte a fejét az asztalba, székbe, falba, vagy csak a kis botlás miatt pont rossz helyen verte be a buksiját, és elájult. Milyen kényelmes. Így Clark titka továbbra is biztonságban. Tök mindegy mit műveltek addig, mire Clark megérkezik már csak az ájult áldozat és az éber ellenség várja őt. Kivéve persze, ha az áldozat ismeri Clark titkát, mert akkor pont nem ájul el. Mert ilyenkor Clark-ot véletlenül zöld meteorkővel támadják meg, és aki addig áldozat volt, az lesz a megmentő. Jól leüti az ellenséget és itt a happy end.

Zöld kriptonit és ellentmondások.
Na igen. Az a drága, jó zöld Kriptonit. Szegény szuperfiú már sokszor került a hatása alá, mikor egy szerette, aki ismerte a gyenge pontját, felhasználta ellene. Ilyenkor Clark nagyon hatásos és élethű módon összegörnyed. Fogja a hasát, mint egy hasmenéses, majd annyit mond:

Ne! Kérlek! Ne tedd ezt velem!

Ha már elég volt a drámából, akkor Clark magára marad. De valaki úgyis befut, aki majd gyorsan eldobálja a követ a hasáról. Hm... Ha a Kriptonit elveszi a szupererejét Clark-nak, és fájdalmakat okoz, annyira legyengíti, hogy a hasán levő követ se tudja legalább odébb pöckölni? Elgondolkodtató azok után, hogy volt olyan rész, amiben szándékosan fogta a kezében a követ, és célbadobott labdával egy felakasztott autógumiba a pajtában. Persze nem találta el, de a távolság megvolt.

Hopp, Clark zavarban van
Ilyen is van. Elég gyakran. Ilyenkor a következő az algoritmus. Mondana valamit, de becsukja a száját. Megint kinyítja. Ilyenkor néz egy kicsit, és vagy elmegy haza, vagy fújtat. Majd sikerül elkezdenie.

Én hibám, te hibád.
Ez általános megoldás a filmekben. Kicsit már unalmas. Smallville se lehetett kivétel ezen sablon alól sem. Recept: Vesszünk össze. Történjen valami megrendítő. Bocsássunk meg egyszerre mindketten. És vállaljuk magunkra mindketten. Egyikünk kezdje el a bocsánat kérést. Általában a "Nézd..!" kezdettel. De a másik nehogy hagyja befejezni. Vágjon közbe, és mondja. "Nem te tehetsz róla! Ha én nem...". Majd egymásba borulnak.

Csak meg akartalak védeni!
Szintén gyakori vendég a sablonok partiján. De ez már konkrétan Smallville sablon. Idegesítően gyakran hangzik el ez a mondat. Vagy ennek valamilyen mutációja. Persze a jól bevált "csak azért hazudtam" szövegkörnyezetbe csomagolva.

Szinkron, mint egy álom.
És szó szerint. Mert álmában beszél enniyt félre az ember talán. Régen ez fel se tűnt. De azért amikor meghallom, hogy Mrs. -nek szólítanak egy férfit, akkor fennakad a szemem. vagy amikor a következő monmdat hanzik el: "Szeretnék vacsoráz a büféből?". Az a "Z" a vacsora végén nem elírás. Ezt konkrétan így mondták ki. Sorolhatnám, de ki emlékszik már mindenre. Az viszont tény, hogy ha az ember teljesen átadja magát a sztorinak, és kizárja az összes hibát, mert elbűvöli a sok fantasztikus képesség látványa, akkor a hibák fel se tűnnek. De aki már annyi sci-fi -t és szuperhős filmet látott, hogy ezek már nem hatják meg úgy, mint régen, annak feltűnik.

Ha nem tetszik, minek nézed?
Tehetnétek fel a kérdést. A kérdés jogos. Néha én sem tudom. De a gyerekkori kedvenc még ma is kedvenc. ha nem is olyan szinten. És ha el kell viselnem pár nevetséges hibát, hát legyen. Legalább lesz miről blogot írni. Nem igaz?

Különben is kíváncsi vagyok, milyen ismert szereplőt tudnak még felvonultatni a smallville-ben az elődjei közül. Úgy, mint ahogy Christopher Reeve, az "eredeti Superman" is szerepet kapott, mint tudós, aki a világűrt kutatja. Vagy ahogy az ő aszisztenseként Lois Lane-t alakító színésznő is megjelent. Majd pedig az L&C sorozatból felbukkant Superman, mint halhatatlan idegszebész, aki a híres hasfelmetsző Jack -nek vallotta magát. Meglepetéseket is tartogat a sorozat. És a meglepetéseket szeretem. Ha kicsit kevesebb lenne a sablon, szuper sorozat lenne. Azért így se rossz.

Kategóriák: 
Megosztás/Mentés

Hozzászólások

Semmu képe

jó kis kritika :D régen néztem a sorozatot, de én is meguntam....

anagyjani képe

Nekem az nem tetszik ebben a sorozatban,hogy a főhős egy bizalmatlan,mindenbe bele szóló,érzelmekben félős egyén.
Ami nagyon eltér a többi film-sorozat-mese történetétől.Na meg hogy kb 20 perc felvezetés,hogy mit csinál a gonosz,10 perc,amíg ráakad,2-3 mozdulatból legyőzi,10 perc a levezetés.
A rendőrzés meg soha nem vesz új lenyomatot, nem nézik meg a helyszíneket,még akkor se,amikor a sok bank autómatát feltöri valaki...Én azért néztem,hát ha kihoznak belőle a végére valami jót,de nem .
A másik,hogy vannak ezek a mesében hatalmas harcok,mint a Végzet,vagy Zorel elleni,ebben meg vagy kikerülik,vagy 2 perc az egész.Na és még 1,hogy nincs sok helyszín.A pajta visszatér végig,a fontos dolgokat is sokszor ott csinálják.Pl egyszer az a börtön az emberek számára.Ha már egyszer tellett komoly képességekre,és szép animációkra,teljen erre is.Összességében csalódás volt ,mi után megnéztem az összes részt.

Rimelek képe

Hasonlókat hallottam mástól is. Tény, voltak benne idegesítő és fárasztó részek. De szeretem az ilyen típusú filmeket, így nem bántam meg, hogy néztem. Az eredeti képregénysztorihoz meg nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem. De aki ismeri, hasonló véleményen van, mint te.

Új hozzászólás