Szapora a légzés, követi a szív.
Zárt lakat alatt a mámor.
Akaratos érzés fura dala hív.
Tüzet rak alattam Ámor.Perzsel a parázs, a láng, a hő
eléri arcom és izzadok.
Kívül a test, belül a lélek,
ki halkan kiált, hogy: Itt vagyok!És tényleg itt van, kit szólít a párja.
Az a másik fél, ami elveszett.
De mondd csak, lélek! Kinek a hibája,
ha az érzés megint csak tévedett?És tévedés-e, vagy épp ez az igaz?
Játszik velünk a szív és az elme.
Válasz nincs, de épp ez a lényeg.
Rakoncátlan ez a szív szerelme.2010. december 20. 15:20
Kategóriák:
Új hozzászólás