Együtt nincs határ

Volt egy naív tervem. Gondoltam, majd én alapítok egy klubot, ahol mindenki mindenkinek segít. na persze. Szép álom, de kivitelezhetetlen. Egyébként sem klub kellene. És nem is mindenkinek kellene segíteni mindenki másnak. Csak egy kicsit többet, kicsit több embernek. Vagy legalább 1-nek.

Álmaimban számtalanszor megjelent egy kép,
melyben egy nagy csapat küzd titokban. Együtt, egymásért.
Hol nem számít a kor, a nem,
s hol születtem, honnan jöttem.

Hol értelmes emberek segítik egymást
akár egy szóval, vagy akár tettel is.
Hol nem állnak közénk pártok,
s barátra leltek bármerre jártok,
és szívesen segítesz bárkinek többször is.

A hatalmas világban kicsiny egy ország,
s benne hatalmas Pokol mellett kicsiny mennyországban csak néhány ember él.
De valakinek más jutott. A világ nagyobb része,
hol küzdened kell örökkön, hogy évek múlva elmeséld,

Mily szép is volt az élet.
S bár folyattad százszor ártatlan véred,
és senki sem segített, hiába kérted,
te szíved mélyén, titokban mindig úgy vélted,

Hogy egyedül nehéz egy sziklát odébb tenni,
hát fogjunk össze mind, és hegyeket mozgatunk.
Mert gyenge az, ki meg sem próbál egyet észrevenni.
Egyedül nehéz a lépés, de együtt szárnyalunk.

Hát tedd fel a kérdést önmagadnak!
Az emberek manapság egy végtelen szakadék felé haladnak.
Akarsz te is segíteni szóval és tettel?
Vagy kényelmes ágyadban te is tovább fekszel?

Nem elég egy barát? A világot akarod?
Csatlakozz hozzánk, és tiéd lehet.
Úgy érzed, már mindenki magadra hagyott?
Csatlakozz, és találd meg a világban megérdemelt helyed.

2005.11.20. - 18:00
javítva: 2005.11.26. - 17:20

Kategóriák: 
Megosztás/Mentés

Hozzászólások

Szénási Anna képe

Nagyon sok ilyen hely van a világban,de nem merünk hozzájuk csatlakozni,mert azt hisszük,velünk nem változik meg semmi. És ez a nagy tévedés! Csak egyetlen egyszer ébredjünk rá,mennyire sokat is jelentünk. A tenger is cseppekből született...

Rimelek képe

Már el se tudom olvasni a verset. Annyira idegen lett tőlem. Nem a cél. Csak ügyetlen a megfogalmazás. Akkor valódi klubot képzeltem el valódi tagokkal. Ma úgy képzelem el, hogy mindenki tagja annak a virtuális klubnak, aki szívesen segít valamiben.

Ami a tengert illeti, igaz. De az emberi tenger is létezik. Ez még nem jelenti, hogy minden cseppje összefog. Az erő egy dolog. Az más, hogy képes-e azt értelmes dologra fordítani.

Ma megelégszem egy tavacskával is, amit lassan egy patak táplál, ha az békésebb. Csak hogy megmaradjunk a vizes hasonlatoknál.

Új hozzászólás