Ugyanaz

Monoton napok. Ugyanaz a hétfő.
Egy újabb tegnap kezdett múlni ma.
Holnap akar lenni, de lehet, ma késő.
Sokat kell még ahhoz tanulnia.

Ugyanaz a busz jön, ugyanaz a száma.
Ugyanolyan morcosak az emberek.
Lezajlik előttem a hétköznapi dráma,
s csak egy holnapi álmot kergetek.

Ugyanaz az este. Ugyanaz a Hold néz.
Ugyanolyan távoli a holnapom.
Ugyanolyan kevés ugyanaz a sok méz,
s reggel ugyanolyan monoton folytatom.

Ugyanaz az ének, ugyanaz a hangszer,
ám ma lehet, hogy elkezdek játszani.
És egyetlent zengett most ugyanaz a hang el:
kezdjünk el holnapnak látszani!

2017. február 23. 00:15

Kategóriák: 
Megosztás/Mentés

Új hozzászólás