Tollbamondó

A következő verset tulajdonképpen Sáfrány Norbert tollbamondó blogja ihlette. Konkrétan maga a címe. Hogy ő hogy értelmezte a szót, még nem kérdeztem, de én a következőképpen.

Mennyit érdemes egy verssel görcsölni? És mikor lesz igazán jó? A válasz egyszerű... Semennyit és pont akkor.
Azaz:

Írni próbálsz, mégse megy? Mondd, mi a gát?
Hát nem tudod, hogy a jó vers megírja magát?
A vers önálló entitás. Gondolkodik és érez.
Nem tudod és írsz? Mond, mégis mennyit ér ez?

Verset nem kell írni. Verset élni kell.
Ha érzés nélkül írsz, az csak fél siker.
A mű elkészül, s te vígan hirdeted.
Van egy műved, de versed nincs neked.

Nem kell kitaláld! Csak lesd minden szavát!
Te csak író vagy. Ő a tollbamondó nagy vezér.
Nem vagy más, csak egy kedves, érző jó barát.
És ő az ész, ki mindenkor benned él.

Csak írd, amit kér! Írd, amit mond neked!
Bármi is legyen, te csak kövesd vakon,
mert szíved lát igazán, és nem szemed
jut túl a semmilyen, üres szavakon.

2010.06.07. 23:36

De gyanítom, valami hasonló lehet az ő elképzelése is. Figyelembe véve az oldal mottóját :) :

Nem én írom a verseket, a versek írnak engem.

» Tollbamondó a Poet.hu-n