Ilyentájt szoktam valamit írni a karácsonyról és a kívánságokról, mint egy gonosz manó. Ez most elmarad, vagyis a szokásos formában. Ez a karácsony és úgy általában az év vége most nekem is rendhagyó. Így rendhagyó bejegyzés is illik hozzá.
A véleményem alapvetően nem változott a tavalyi bejegyzésem óta. Idén csak a reményeimet tolmácsolnám.
Remélem, hogy a karácsonyi előkészületetek nem stresszes vásárlással telt. Hogy nem a pénzre bíztatok mindent. Remélem, nem is gondoltátok, hogy ez lenne a lényeg, és bízom benne, nem voltatok és vagytok kreativitásnak sem híján. És legfőképpen, hogy a kreativitásotokkal van kit meglepni. Szeretném hinni, hogy az ünnepek múltával a fárasztó, feladatokkal teli munkába való visszatéréssel sem szűnik meg a szándék, a megértés és a törődés. Jó lenne, ha minél kevesebb ember számára lenne a karácsony egy olyan esemény, aminek várja a végét. És kívánok nekik olyan csodát, ami örökre megváltoztatja a ezeket a napjaikat!
Csodát egyébként mindenkinek kívánok, mert abból sosem elég. Nem egy aranyhalat, ami teljesíti három kívánságotok! Nem egy lottó ötöst! Bár az azért jó volna :) Csak egy kis hétköznapi csodát, amire jó emlékezni és nem csak kívül, belül is mosolyt csal az ember arcára.
Új hozzászólás