Vannak, akik a múltban élnek. Talán azért, mert a múlt szebb volt, mint a jelen. Egy szép emlék sokat számít. És azt a legnagyobb tűzvész, vagy természeti katasztrófa sem tudja elfeledtetni.
A legjobb mégis az, amikor nem csak az emlékkép marad meg, hanem újra érezni tudjuk, amit akkor, abban a pillanatban.
A szó elszáll, az írás megmarad,
s némely írás láttán szemedből sűrű könny fakad.
Olvasod százszor, újra és újra, mert az írás nem, de szíved mindig veled marad.S ha eltelik egy, két, vagy akár tizenkét hónap,
és elhangzott azóta ezer dicső mondat,
szívedben akkor is a régi álmok szülte régi versek szólnak,Mert ha valamit egyszer jól szívedbe zártál, és igazán szeretted,
az idő bármilyen csúnyán elmúlik feletted,
azt az egy emléket kalitkába zárod, és magát az érzést soha sem felejted.2006.01.01. (04:51)
Hozzászólások
Amit szeretet alkotott,az
Amit szeretet alkotott, az örök, és sohasem múlik el. Ilyen a fenti gondolatod,eme versed is, és Te magad is. Nem hinné az ember, mennyi szeretet lakozik benne, és erre akkor ébred rá igazán, amikor valakivel megoszthatja szeretetből fakadt gondolatait, érzéseit. Csodálatos!..
Új hozzászólás