A rejtvényversek 4. tagja. Ezt szerintem kommentálni nem kell :)
Szelíd állat vagyok. etetni nem kell,
s jó viszonyban vagyok minden kisgyerekkel.
Fából vagyok töbnyire, és dülöngélnek velem.
Hát fogd a gyeplőt erősen, és mond meg, mi a nevem!
A rejtvényversek újabb tagja. A New York-i Word Trade Center lerombolása után írtam meg az egyik leghosszabb versemet, ami akkoriban annyira tetszett, hogy oda voltam érte, milyen hosszan tudok írni. Elképesztett, mik történnek a nagy világban, és muszáj volt írnom róla. Ez a kis rövid szösszenet is arról az eseményről emlékezik meg.
Egy város, melynek ikrei voltak.
Szép szál legények.
Ám egy madár rájuk repült,
s bár erősek voltak, mégsem elég kemények.
Szintén egy rejtvényhez készült, de azt hiszem eléggé igaz is.
Kutatott, kereset, hogy meglelje a kincset,
de nem volt keze, hogy lenyomjon egyetlen kilincset.
Valószínű, bizonyára felhúzták gyakran,
de nem volt ember, s így nem volt senkivel haragban.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ötletem... Na most ez az ötlet egy rejtvény megírása volt, ahol versekből kellett kitalálni a vers címét. Ezen vers az egyikük.
Ha csúf halálát látni véled,
ne higgy két szemednek,
mert hamvaiból újraéled,
újra szálldos, újra repked.
